Laktanya

A XIX. század folyamán a város több pontján elszállásolt katonaságot fokozatosan a század végén épült laktanyába telepítették át, melyet később Eger város hőséről, az 1552. évi ostrom várkapitányáról, Dobó Istvánról neveztek el.

A kezdetben még Eger szélén álló épületegyüttes a város terjeszkedése révén napjainkra már a belváros tágabb környezetéhez tartozik.

Az épület fennállásának több mint száz éve alatt számos alakulatnak biztosított elhelyezést. Itt állomásozott 1945-ig Eger két házi ezrede:

a Császári és Királyi 60. Gyalogezred, majd a Magyar Királyi 14. Dobó István

Honvéd Gyalogezred,

valamint 1945. után a Magyar Néphadsereg Egerben diszlokáló több alakulata, többek között a MN 6. Gépesített Lövészezred és a 24. Felderítő Zászlóalj is.

A források alapján a katonaság az alábbi objektumokban volt elhelyezve:

– Vár,

– Szarvas kaszárnya (a II. világháborút követően lebontották),

– Rossztemplom kaszárnya,

– Tábornok ház (épült 1756–58).

Mindezek alapján szükségessé vált az egységes elhelyezés megoldása. Az előkészületi munkálatok az 1880 – as évek végén elkezdődtek. Több, abban az időben még a város határában lévő telket vizsgáltak meg: a város dél-keleti részén, mai neve Maklári hóstya, az észak-keleti részen, mai neve Rácz hóstya és a jelenlegi terület, mai neve Károly város.

A területre vonatkozó tárgyalást a város közgyűlése 1890. január 26-ra tűzte ki, mely rövid idő alatt döntést hozott, így a kivitelezés még ebben az évben megkezdődött. A Heves megyei közgyűlés az építkezés felügyeletével Keleti Izsó m. kir. mérnököt bízta meg havi 50 forintnyi tiszteletdíjért.

A bokrétaünnepély 1890. október 4-én (Dr. Kállay Zoltán főispán, Zalár József megyei jegyző / alispán/, Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő jelenlétében) tartották. Az építkezést 1891. július 31-én befejezték, a hivatalos átvételre 1891. augusztus 21-én Grónay Sándor polgármester, 6. hadest parancsnokság, cs. és kir. Műszaki igazgatóság jelenlétében került sor.

„A vegyes bizottság” nemcsak kifogásolni valót nem talált, sőt általában

az építkezés, elrendezés, kivitel és szilárdság tekintetében legnagyobb megelégedésének

adott kifejezést.” (Forrás: Eger újság, 1891. 08. 25.)

A megyei laktanya eredetileg megépült épületei:

– „A”, „B”, „C” legénységi épületek,

– Altiszti lakóépület + vívóterem,

– Tiszti lakóépület,

– Törzs- és markotányos épület,

– Börtön épület,

– Zuhany-fürdő épület,

– Istálló, kocsifészer, szekérszín,

– Házi lövölde,

– Széntárolók, szeméttároló,

– Kutak.

Egy érdekes írás jelent meg az Eger újság 1895. 04. 20–i számában, melyben tájékoztatják a lakosságot, hogy: „ A megyei laktanya pöczegödrei és csatornái tisztítására szerződés köttetett”

A laktanya lőtere már 1895-ben a Nagy-Töviskes völgyben lévő, a diszlokálásig használt lőtér volt